2015. május 17-én vasárnap egy több szempontból is érdekes és tanulságos sétán vettünk részt a Gláser Jakab Emlékalapítvány és a KÖME (Kulturális Örökség Menedzserek Egyesülete) szervezésében. A séta tematikája a középkori budavári zsidónegyed, ezen belül is elsősorban a XV. században emelt késő gótikus zsinagóga történetére épült.
Az örökségtúra közel 3 órája gyorsan elrepült. Ehhez hozzájárult az érdekes téma is, de különösen az előadó személye, aki szakértője és elkötelezett híve a zsinagóga ügyének.
A sétát a Szent György utca (középkori nevén Zsidó utca) Sándor-palota előtti részén kezdtük, ahol a legkorábbi budai zsidónegyed történetéről kaptunk áttekintést. Ezt követően megnéztük a negyed itt látható feltárt romjait.
A túra akkor is számíthatott volna az érdeklődésre, ha csak az egykori zsidónegyed történetét bemutató program lett volna, esetünkben azonban egy éppen aktuális örökségvédelmi téma adta az a program megszervezésének apropóját.
Sétánk vezetője az Izraelben élő magyar származású Yossi Ben Nun volt, aki hosszú évek óta foglalkozik a középkori zsinagóga kérdésével. Érdeklődését a téma iránt a törökök kiűzése idején Budáról elmenekült Schulhof Izsák rabbi történetei keltették fel. A rabbi beszámolt a hódoltságkori zsidónegyedről és magáról a zsinagógáról is.
Yossi felkutatta Schulhof mai leszármazottait, bízva abban, hogy sikerül felkelteni az ő érdeklődésüket is a középkori zsinagóga sorsa iránt. Az Amerikai Egyesült Államokban élő utódok pedig olyannyira érdeklődőnek bizonyultak, hogy alapítványt hoztak létre, amelynek tervei között szerepel a zsinagóga rekonstrukciója.
Utunkat a Dísz tér – Szentháromság tér – Hess András tér vonalon folytattuk. Út közben a Dísz téren megtekintettük azt az emléktáblát, amellyel a középkorban itt elhelyezkedő Szombathelynek állítottak emléket.
A Hess András téren egy újabb történelmi áttekintést hallgathattunk meg, amely után meglátogattuk a Táncsics utcában lévő, Mendel Jakab által építtetett középkori zsidó imaházat. Ezt az imaházat adta át Mendel a hazánkba menekült, szefárd rítust követő zsidó közösségnek, miután 1461-ben megépíttette saját telkén, az utca túloldalán, a jóval impozánsabb késő gótikus zsinagógát.
Sétánk végállomásán, a Babits Mihály sétányon, vezetőnktől meghallgathattuk, hogyan bukkantak rá 1964-ben az Európában is kiemelkedő jelentőségű középkori zsinagóga romjaira, ill. hogyan tárták fel és temették vissza azokat.
Az 1964-ben feltárt, majd visszatemetett késő gótikus zsinagóga maradványainak újbóli feltárása, ill. bemutatása napjainkban vált igazán aktuális kérdéssé. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében ugyanis sor kerül az egykori Táncsics-börtön udvarának régészeti feltárására. Yossi Ben Nun és a Schulhof Alapítvány tagjai kezdeményezték a feltárás kiszélesítését, mivel a zsinagóga romjai ugyanabban a rétegben fekszenek, csupán néhány méterrel odébb, a Táncsics Mihály utca 23. számú ház telkének Babits Mihály sétány felőli részén található kertje alatt.
A gótikus zsinagóga nemcsak hazánk zsidóságának fontos emléke, hanem jelentős eleme a magyarországi kulturális örökségnek és a világörökségnek egyaránt, mivel a budai várban világörökségi helyszínen fekszenek a romok.
Yossi és a zsinagóga ügye iránt elkötelezett társai több mint 10 éve fáradhatatlanul azon dolgoznak, hogy a döntéshozók figyelmét felkeltsék és elnyerjék a szükséges támogatást. A civilek elhivatott küzdelme példaértékű, azonban ahhoz, hogy érvényesíteni tudják véleményüket, elképzeléseiket, szükség lenne egységesített szakmai támogatásra.
Mindenképpen hasznos lenne, ha az örökségvédelmi területen dolgozó szakemberek pl. régészek, építészek tényekkel, szakmailag alátámasztott érvekkel állnának ki a kezdeményezések mellett.
A figyelemfelkeltés egyik eszköze lehet egy jól felépített örökségtúra is. Az örökségtúrák célja ugyanis éppen az, hogy egy kevésbé ismert vagy elfeledett témára irányítsák a résztvevők figyelmét.
Képgaléria elérhető itt:
https://www.facebook.com/media/set/?set=a.797784603650010.1073741838.394356007326207&type=1