Veverka neve [mely egyébiránt ’mókus’-t jelent, lásd cseh ’veverka’] mára szinte összeforrott az örökséginterpretáció szóval. Természetesen világszerte sokan foglalkoznak interpretációval, de talán senki nem írt olyan sokat róla, hozott létre olyan kiterjedt munkásságot ezen a területen, mint John Veverka. A Michiganben (USA) élő szakember mintegy 35 éve foglalkozik interpertációtervezéssel, oktatással, tanácsadással az USA-ban és világszerte. Több száz cikk szerzője, könyveit számos helyen tankönyvként használják a szakirányú oktatásban.
Veverka már maga is örökséginterpretációt tanult a ’70-es években, és nagyon sokat tett azért, hogy ez a tudományterületeken átívelő fogalom bevonuljon a köztudatba.
De miről is van szó, amikor interpretációról beszélünk? Merthogy beszélünk, hiszen idehaza is egyre gyakrabban hallani a szót turisztikai, örökségi, múzeumi kontextusban. Veverka szerint az interpretáció kommunikációs folyamat, mely a kulturális vagy természeti örökség jelentéseit és kapcsolatait tárja fel a látogató számára helyszínekkel, tárgyakkal vagy tájakkal való közvetlen érintkezés során. Másként megfogalmazva: egyfajta fordítási folyamat a tudományos szaknyelv és a mindennapok nyelve között.
Nem véletlen, hogy Veverka – akár csak honfitársa, Freeman Tilden, aki az 50-es években az interpretáció alapjait lefektette – sokat merít a marketingkommunikáció elveiből. Veverka szerint a jó interpretáció megmozgatja, kimozdítja a látogatót megszokott vélekedéseiből (azaz provokál), kapcsolódik a befogadó saját hétköznapi tapasztalataihoz (azaz releváns), és megragadható üzeneteket közvetít az adott értékkel kapcsolatban.
Az interpretáció tehát nem egyszerűen információátadás. Veverka szerint annak, aki egy örökségi érték élményszerű bemutatását tervezi, elsőként azt a kérdést kell megválaszolnia, hogy „miért akarhatja tudni a látogató azt, amit közvetíteni akarok felé?” és másodsorban azt, hogy „mit fog kezdeni a tőlem kapott információval”. Ehhez természetesen kiemelten fontos a látogatók ismerete, érdeklődésük, motivációik felmérése. Veverka számos írásában érvel amellett, hogy célközönségünk alapos felmérése, megkérdezése, és a látogatóra irányuló értékközvetítés mennyire fontos az örökségi intézmények fenntartható működéséhez.
Ezért tartjuk különösen fontosnak, hogy a budapesti világörökséghez kapcsolódó munkánk során vendégül láthatjuk Johnt. Véleményünk szerint a készülő világörökségi kezelési terv kapcsán is kulcsfontosságú lesz a helyszín látogatóinak, érdekeltjeinek alaposabb ismerete, szempontjaik figyelembe vétele. Örülünk, hogy idén nyáron a KÖME meghívására John első alkalommal Magyarországra látogat.